Számtalan esemény akadályozhat egy vállalkozást, s teheti lehetetlenné annak normális működését - terrorizmus, tűzeset, áramkimaradások, természeti katasztrófák, a beszállítói lánc megszakadása - hogy csak néhányat említsünk ezek közül.

Károsodhatnak az eszközök és a készletek, esetleg a munkavállalók nem tudnak a munkahelyükre utazni, a vásárlók pedig nem jutnak hozzá az áruhoz/szolgáltatáshoz. Minél gyorsabban sikerül helyreállítani a vállalat működését, annál kisebb lesz a pénzügyi veszteség, a részvényesek bizalma, s néhány esetben a bukás vagy túlélés közötti vízválasztót is jelentheti.

Az olyan események miatt, mint amilyen a londoni metró elleni merénylet és a Buncefield-i olajtartály-tűz, hogy a madárinfluenzát ne is említsük, a vállalkozások sokkal jobban átérzik a működés és üzletmenet gyors helyreállításának a fontosságát, s a társadalom el is várja tőlük, hogy erre képesek legyenek.

Sok vállalat rendelkezik üzletfolytonossági tervvel, mely kitér a számítástechnikai rendszer helyreállítására vagy a vészhelyzeti teendőkre, de lehetséges, hogy ezek hatóköre kissé szűk, s nem tudnának megbirkózni az újonnan felbukkanó veszélyekkel.

A legjobb gyakorlatot alkalmazó üzletfolytonossági menedzsment (BCM) azokra a létfontosságú gazdasági folyamatokra összpontosít, melyeket egy üzemszünet esetén védeni - majd helyreállítani - kell, nem pedig az olyan, relatíve kisebb jelentőségű problémákra, mint az infrastruktúra helyreállítása.

Átgondolandó kérdések

• Számba vette-e mindazokat a gazdasági folyamatokat (a beszállítói láncra is kiterjedően), melyekre hatással lehet egy üzemszünet?
• Megfelelő figyelmet szentelt-e az "emberi tényezőnek” a tervek megalkotása során - például, lesz-e lehetősége a munkatársaknak az otthonról való bedolgozásra?
• Szokta-e frissíteni a terveket az új veszélyekre való tekintettel, mint pl. a madárinfluenza, valamint a vállalaton belüli szervezeti változások?
• Szokta-e rendszeresen tesztelni a tervet, a hiányosságok felderítése és a munkatársak oktatása céljából?